Név: Jarek Belikov	Kor: 76 (látszólag ~28) év
Becenév/Álnév: Jarek, (angyalok közt:) Jasmael	Született: 02.15., Moszkva
Foglalkozás: -	Faj: elementál angyal
Lakhely: Városközpontban könyvesbolt feletti lakásban. (Astrid Budayeva lakótársa.)	User: @ Noah
Jellem: Szinte senki nem érti, hogyan került az angyalok közé, méghozzá ilyen fontos pozícióba. Többek között még ő maga sem. Jarek ugyanis ritka forrófejű jelenség, aki szókimondó és simán átgázol bárki érzésein a mondandójával, aztán meg csak néz, hogy mégis mivel bántotta meg az illetőt. Na, nem érzéketlen tuskó, pusztán előbb jár a szája, mint az agytekervényei beindulnának, s ebből számtalan konfliktusa akadt már az évek során. Persze, vannak neki jó pillanatai, ilyenkor viccelődik, bohóckodik, szeret csipkelődni azokkal, akikről tudja, hogy vevők rá. A feladatát maximálisan igyekszik végrehajtani, nem mond ellent a felsőbb utasításoknak, még, ha nincs kedve éppen egy kis esőt hozni a völgybe, vagy a tó befagyott vizét kicsit kiolvasztani, nem számít, mennie kell. Minden mást eléggé félvállról vesz, úgy gondolja, ha már kapott egy második esélyt a Földön, ki akarja használni, természetesen ésszerű korlátok között. Szeret társaságba járni, kedveli az embereket, de annyira nem vágyik közéjük, hogy teljesen asszimilálódjon. A felsőbbrendűségét azért megőrzi, ha pedig démon kerülne útjába… nos, akkor inkább kikerüli. Rá tipikusan illik a „szájkaratés” kifejezés. Ha meg kell védenie magát az már más, vagy egy hozzá közel állót, mindkét esetben a harc élére áll.
Külső tul.: Durván 185 centiméter magas, amihez némi izom, ám inkább átlagos testalkat társul. Bár életében fontos szerepe volt a sportnak, sosem vitte túlzásba, aztán utolsó évében szinte csak hanyagolta azt. Most pedig már csak annyira érzi fontosnak, amennyi kell, hogy teljesen ne essen ki a formából. Rövid barna haja, csillogóan zöld szeme és olykor eltűnő, majd ismét felbukkanó arcszörzettel büszkélkedik. Ha megborotválkozik, simán elmegy 25 évesnek is, de, ha nincs kedve hozzá és hagyja szabadon garázdálkodni a természetet, akkor akár a negyveneseket is súrolhatná. Szerencsére utóbbi egyre ritkább, inkább egy keveset hagy, ami nagyjából ideális a papírjain lévő életkorával. Testileg már lehetne szorozgatni a dolgokat, de még így is fiatalnak számít társai közt. Ő inkább ember, mint angyal, még. Szárnyai hófehérek, itt-ott megtépázott tollakkal, mivel nem tudja befogni a száját olyan könnyen. Egy ideig mintha mindig rendbe jött volna, de a sokadik eset után leállt a folyamat. Még így is képes repülni, ha akar, nem zavarja, csak eszétikailag sérti hiúságát. Öltözékére a fekte farmer és egy póló, plusz rövidebb szövetkabát vagy ing és kabát a jellemző. Nyakkendőt azonban soha, de soha nem hajlandó felvenni, egy életre elege volt belőle, amíg élt.
Háttér: Sok ellenséggel bíró gyerekkorban volt része, mivel alig kezdett el beszélni, máris többet mondott, mint amit a többiek el tudtak viselni. Sokszor bántották, de nem volt rest, megvédte magát, akár kisebb túlerővel szemben is. Az iskoláiban is meggyűlt a baja a fegyelemmel, nem elég, hogy előbb járt a szája, mint a fejében lévő fogaskerekek, mellé még hiperaktívnak is titulálták. Ezért is kötelezték a középiskolában, előbb csapatjátékra, majd inkább a futók közé küldték, mivel előbbinél nem igazán sikerült beilleszkednie amúgy is problémás természete miatt. Pedig amúgy nem volt vele baj, helyén volt az esze is, remekelt földrajzból, biológiából és a fizika is érdekelte, pusztán a viselkedése volt kifogásolható. A tanulással tehát nem volt gondja, a társadalommal ellenben annál inkább. Akik nem fogadták el, azokkal ő sem állt túl jó viszonyban, ez kihatott egyetemi éveire is. Diplomát szerzett földrajz-biológia tanári szakon, ám tanítani már nem volt lehetősége, meg nem is igazán akart. Inkább csak érdekelte e két téma, választani nem akart, így a pedagógia felé fordult. Elvégezte, kilépett a való életbe és az lekevert neki szinte azonnal egy jó nagyot. Még az álláskeresés első éveiben járt, Oroszországon belül, főként Moszkvában és környékén nézelődött, amikor a végzete lecsapott rá egy részeg autós személyében, aki a szembejövő sávban közlekedők közé hajtott és frontálisan ütközött Jarek öreg járgányával. Minden egy pillanat volt, aztán valami furcsa helyen tért magához. A Mennyben töltötte új élete tizenöt évét, majd a sors és az Ég kegyes volt hozzá, elementállá választották. Először Ázsiába ment, ahonnan már több mint húsz éve áthelyezték szülőföldjére, s itt ténykedik az Angyalok-völgyében azóta is. Tehetsége van a víz manipulálásához, noha a tűz szimpatikusabb volt számára, de ezzel is meg van elégedve. Aztán jött egy kiegészítő feladat, ami egy démonűzéssel kezdődött, aki egy fiatal városi lányra vetett szemet. Így ismerte meg Astridot, s neki köszönheti, hogy ha nem is hivatalosan, de őrangyali babérokra is tör. Kiköltözött angyaltársaival bérelt lakásából, átcuccolt a lányhoz, aki vett egy saját üzletet, fölötte egy kis lakással és remekül elélnek egymás mellett. Szigorúan mellett, mivel eszébe sem jutna másként nézni a lányra. Ellenben van neki az a furcsa, idegen hangzású barátja, na őt szívesen nézegeti, ha módja nyílik rá...

Hozzászólások megjelenítése

Súgó 1 hozzászólás

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.

2017.02.27. 20:24 Noah