Karsten Baier
|
|
Név: Karsten Baier |
Kor: 27 év |
Becenév/Álnév: - |
Született: 10. 27. Aachen |
Foglalkozás: operaénekes |
Faj: ember |
Lakhely: városban |
User: @ Jed |
|
|
Jellem: Nehéz gyermekkora ellenére egy egész normális ember lett belőle. Intorvertált személyiségről beszélünk, tehát annyira nem érzi jól magát nagy tömegben, nagyon kimerül, ha sok ember van körülötte. Szerencsére megvan az a képessége, hogy időlegesen extrovertáltként viselkedjen, de utána kell neki a saját tere, hogy kicsit összeszedhesse magát. Idegenekkel szemben nehezen nyílik meg, viszont meghatározhatatlan az idő, hogy mikor kezd el bizalmat érezni a másik iránt, ez inkább emberfüggő. Ha a bizalom megvan, akkor utána megy a kölcsönös, őszinte társalgás is. Ha a legbelsőbb gondolatokat és érzelmeket akarjuk tőle hallani, ahhoz egy még magasabb fokozatra kell lépnünk. Kasten nem igazán szeret csak úgy fecsegni a magánéletéről, hiszen azért egy médiában felkapott személyiségnek figyelnie kell minden szavára.
Sokan azt hiszik, hogy azért mert főként (főként!) klasszikus zenét hallgat, nem tud szórakozni, pedig nem erről van szó. Néha tényleg komornak és komolynak tűnhet, esetenként távolságtartónak, pedig megvan az szórakoztató és érdekes oldala is.
Nincs gondja az alkohollal, de egy-két pohárnál nem iszik többet és nem is szereti, ha a társaságában többet fogyasztanak ennél. Azt még kevesebben nézik ki belőle, hogy nagy állatbarát, van egy kutyája, Villon, aki előszeretettel kísérgeti.
|
Külső tul.: Szóval amikor egy operaénekesre gondolunk, nem pont egy ilyen fickó jelenik meg a szemünk előtt. De szerencsére az Operaénekesek Enciklopédiájában nincs benne, hogy egy művész ne rendelkezhetne szakállal, vagy éppen tetoválásokkal.
Sokan úgy gondolják, hogy szakállat akkor növeszt egy férfi, ha nem akar elmesélni valamit. Mivel Karsten nem beszél szívesen gyerekkoráról, ebben lehet is valami. Sötétbarna szakállát már azóta növeszti, mióta arcszőrzete nő.
Haja színe tökéletesen megegyezik szakálláéval, és mindkettőt stílusosan vágva hordja. Szeme is beillik a sorba, semmi extra, mint az emberek nagy többségének, neki is barna.
Férfiasan magas, ebben a kategóriában is mondható átlagosnak. Nem fordít nagy szerepet a testedzésre, csak pont annyit csinál, amennyit az egészségéért a lelkiismerete előír. Ezért sem rendelkezik hatalmas testépítő izmaival, de azért nem mondható pálcikának is. Ne skatulyázzuk be az embereket, de ha már kell mondanom valamit, akkor itt is az emberek többségéhez sorolnám. De akkor mi nem átlagos rajta?
A testét díszítő tetoválások. Az egész testén találhatók egymás hegyén-hátán és elszórva is. Nem fél a tűtől, az látható. Egyébként ha rendesen felvesz egy öltönyt, akkor csak alig látszik egy-két tetkója kézfején és ujjain.
Előadásokra, fogadásokra, interjúkra, na jó, szinte mindenhová öltönyben jár, de mindig meg tudja határozni, hogy hol van helye az öltönyzakónak és hol a sportzakónak.
|
Háttér: Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy nagyon boldog, ifjú pár. Fiatalon összeházasodtak és kapcsolatok első időszakában nagyon boldogan éldegéltek a németországi Aachenben. A varrónő és a gyárimunkás fizetése nem tudta a legjobb életfeltételeket biztosítani, de hónapról hónapra kihúzták valahogy.
A gondok akkor kezdődtek, amikor a férfi eltévelyedett, rossz társaságba került és a munkaidő után az otthont biztosító lakás helyett a kocsmába járt. Minden pénzüket elitta, a pár pedig kezdett kiszeretni egymásból. Megoldásnak kitalálták, hogy vállalnak egy gyereket, aki talán ismét összeköti majd őket. Kilenc hónapra rá megszületett Karsten.
Két-három évig sikeresen működött a család intézménye, se semmi sem tarthat örökké. Az apa problémái az alkohollal újra elkezdődtek, mitöbb súlyosbodtak is. Gyakran olyan ittasan érkezett haza, hogy mentőt kellett hívni hozzá. De az sem volt ritka, hogy hazaérve bántalmazta feleségét és kisfiát.
Karsten problémái már itt kezdődtek, hiszen kiskora óta fizika és lelki terror elszenvedője volt. Az anya persze nem mert segítséget kérni brutális férje ellen, helyette próbálta fentartani a normális család látszatát. Először Karsten osztályfőnökének tűnt fel, hogy nincs minden rendben a családdal, mikor a fiú általános iskolás lett. Hosszas nyomozgatások után kiderült a nagy titok, s elindult a válóper folyamata. Bár az osztályfőnök mindenben segítséget nyújtott, az apa elperelte a család majdnem egész vagyonát. Az anyának és Karstennek nem volt mit tennie, az utolsó fillérükből Berlinbe utaztak távoli rokonokhoz, akik ideig-óráig hajlandóak voltak befogadni őkéet. Karsten ekkor bár még pici volt, nagyjából értette a történteket. A berlini iskolában pszichológushoz kellett járnia, hogy feldolgozhassa az apja okozta traumákat.
Próbált teljesíteni a tanórákon, de ez nem volt egyszerű egy kétszobás kis panellakásban, összezárva másod- vagy harmadági unokabátyjaival.
Az osztályfőnök javaslatára csatlakozott az iskolai énekkarhoz, ahol kezdetben a hátsó sorban énekelgetett, majd hamar szólistává tette tehetsége.
A fordulat akkor érekezet, amikor az anya megismerkedett egy férfival, névszerint Martinnal, aki hamar feleségül is vette a nőt, így képesek voltak eljönni a rokonoktól és teljes, saját életet élni.
Karsten elkezdett énektanárhoz járni, énekversenyeket nyert meg, Berlin és környéki zeneszakértők elismeréssel emlegették. Tizenhat éves korában készült az első komoly hangfelvétele Mozart Varázsfuvolájának egyik feldolgozása volt.
Amint nagykorú lett, apja nevét elvetette és helyette vette fel a Baier vezetéknevet, ami az édesanyjáé.
Számos énektanárnál megfordult, s zeneművészeti egyetemen is tanult, ahol tovább fejleszthette magát.
Huszonöt éves korára bejárta Európát, hiszen nagyvárosokban koncerteket adhatott egy szimfonikus zenekar kíséretében. Ez csak a kezdete volt a sikerének, azóta még elismertebb lett. Európa számos operaházában fellépett már, s visszatérő vendégművész is a legtöbb helyen. Állandó munkahelyének azonban a Gorod melletti nagyobb várost választotta. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Villon nevű, 3 éves kutyája