Név: Helena Rosalie Archibald	Kor: 173 (látszólag 24) év
Becenév/Álnév: Hell, Rose, Rosie	Született: 06. 13. Silistra
Foglalkozás: Bár hostess (Zarya Klub)	Faj: Démon
Lakhely: külváros	User: @ Elena
Jellem: Ha ránéz az ember, lerí róla, hogy milyen. Egy igazi kis ribanc. Kelleti magát, játszadozik a pasikkal, elveszi a pénzüket, meg amit csak akar. Hell az a fajta lány, aki mindig megszerzi, amit akar. Hogy mi az ára? Az mindegy. Helene Rosalie Archibald megszerzi. És tényleg mindegy az ára. Könyörtelen és határozott, de el tudja játszani a szende szüzet is, ha kell. A kedvesség nem az erőssége, de még van, amikor a gazdatest eredeti "lakója" próbál a felszínre törni, ezzel eltörölve Hellt, de ő nem hagyja magát. Ilyenkor kissé zavarodott a viselkedése, de általában hamar újra önmagára talál. Aki vele barátkozik, az ne számítson semmi jóra. Hell nem az a fajta, aki a bizalmába enged bárkit is és ha bajban vagy, ne tőle kérj segítséget. Úgysem segít. Kivéve, ha fel tudsz mutatni cserébe valamit. Hell szereti az adok-kapok elvet. Én segítek neked, te adsz valamit. Ha te segítesz nekem, én adok. Ilyen egyszerű a felfogása. Hogy lesz-e valaki, akit valaha "megszeret"? Vagy akit "barátnak" nevez? Jó kérdés.
Külső tul.: A lány, akit megszállt, egyáltalán nem úgy nézett ki, mint ahogy Hell most "öltözteti". A stílusa eléggé darkos. A fekete, kivágott felsőket előnyben részesíti és a sokat mutató rövid szoknyát is. De gyakran hord testhez álló, fekete cicanadrágot is vagy bőrből készült dolgokat. A lényeg, hogy fekete legyen. Olyan sötét, mint az ő lelke. Szereti a kiegészítőket, mint például nyakláncok, fülbevalók, gyűrűk. Mindig van rajta valami. A haját imádja leengedve hordani. Néha göndöríti csak be vagy köti fel lófarokba.
Háttér: Hell mindig is rossz volt. Ugyan egy normális, kedves családba született bele, de amikor édesapja meghalt és az édesanyja úrjraősült, sokminden megváltozott. A mostohaapja molesztálni kezdte. Hell viszont még túl kicsi volt ahhoz, hogy értse, miről van szó. A férfi csendre intette és úgy volt, hogy ez az ő kis közös titkuk marad. Hell pedig szép lassan felnőtt, mindig teljesítve a mostohaapja mocskos dolgait. A végére már egészen élvezte is, de tudta, hogy nem helyes és tudta, hogy a férfi folyamatosan megalázta azzal, amit csináltak. Miután az édesanyja elhunyt egy súlyos betegségben, ő végzett a férfival. Évek teltek el és ő kifelé a gyászt mutatta, na meg azt, hogy ő mennyire jó kislány. Mert kívülről mindig mindenki ezt látta. A háttérben pedig Hell elkezdte élvezni, hogy a férfiak mennyire figyelnek rá. Ám egy éjjel, 1867. október 28-án meggyilkolták. A Pokolban találta magát elsősorban a mostohaapja meggyilkolásáért, másrészt a többi áldozatért, akiért már Hell felelt. Nos, maga a hely nem volt ínyére, de úgy fogta fel, mint egy amolyan második lehetőséget. Újabb lehetőség az "életre". Nevetésben tört ki, mikor rájött, hogy ez nem csak "amolyan" második lehetőség, hanem valóban visszamehet a Földre szórakozni. Hosszasan keresgélt a megfelelő áldozat után. Megszállt néhány fiatal lányt, de egyik sem volt az igazi. Néhány éve viszont talált egy gyönyörű, ébenfekete hajú, dögös csajszit, akit mindenképp meg akart szállni. A vicc az volt, hogy a lány neve, csak úgy, mint az övé, Helena volt. Több se kellett, befurakodott a lány fejébe és átvette az irányítást fölötte. Már lassan 4 éve, hogy megszállta gazdatestet és teljesen elrontotta annak életét. A színjeles, jó szívű, minden lében kanál lányból, akinek mindene volt a családja és a kiskutyája, már egy ribanc lett, aki csapot-papot ott hagyva elköltözött a családtól, hogy megkezdhesse az új, saját kis életét itt, a Földön. Pár hónapja már Oroszország egyik eldugott kisvárosában él, Gorodon és bár hostessként dolgozik az egyik helyi klubban. Úgy érzi, ez az, ami a leginkább passzol ahhoz, aki ő igazán.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó 1 hozzászólás

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.

2017.02.27. 22:05 Elena